Vannak el nem csókolt csókok és befelé hulló könnyek
Vannak el nem csókolt csókok és befelé hulló könnyek
elfelejtett régi álmok, amik vissza sose jönnek
leveleket, üzenet van ugy, hogy már sose várunk
vannak utcák, vannak házak hová többé sose járunk
Vannak szemek amiknek a nevetését sosem nézed
vannak kezek amiknek a remegését sosem érzed
vannak büszke, dacos ajkak, amik soha nem beszélnek
de a könnyes, gyűrött párnák reggel mindent elmesélnek |
