A cigánykaraván
kocsiján ült egy lány és jósolt.
Ötven fillérért ő
nekem annyi sok jót mesélt:
Az a régi leány,
aki magához mindig hű volt,
most is szereti még
és a szíve magáért ég.
Csak álltam ott én, nem szóltam,
bár százszor is megcsalt már,
és nem akart tudni rólam.
Valaki mással messze jár.
Mégis azt hiszem el,
amit a kis cigánylány jósolt.
Azt, hogy visszajön ő
és bekopog egy éjszakán. |
