Bali Zoltán
Name: Bali Zoltán
E-Mail: zobal@freemail.hu
Postacím: 2400 - Dunaújváros, Szórád M.u.24.
Tel: 30/295-0819
1986 - ban negyven évesen kezdtem harmonikázni kényszerből. Igaz előtte profi zenészként már tisztában voltam a zenei alapfogalmakkal, (1969- től gitáros, majd kb. 1980 - tól billentyűs vendéglátós voltam) A kényszer azt jelenti, hogy egy lakodalmas zenekar megkeresett, volna - e kedvem velük játszani, de utcai kísérést is vállaltak, ami szintetizátorral nem igazán megy, így kötelező volt a harmonika. Akkori tanárom Fejes Károly mondta, hogy ezt a hangszert csak megszállott, vagy bolond ember választja, mert két kézzel teljesen más rendszerben kell mozogni, súlya 10 - 16 kg, ráadásul csak úgy szól, ha erősen húzom.
Mindezen hátrányok mellett valahogy mégis heveny "fertőzést" kaptam, mert a mai helyzetemben kényszerből játszom szintetizátoron, (sajnos lakóhelyemen a harmonika nem igazán népszerű, a vendéglátóiparban pedig a főnök dönti el, hogy a zenész milyen hangszeren dolgozzon, és lehetőleg úgy szóljon mint egy zenekar, de egyedül és olcsón!)
Vallom, hogy a harmonika - bár hangzásban nem éri el a jó szintik zenei felkészítettségét - akár magában akár zenekarban csodálatosan sokoldalú hangszer, szinte minden zenei műfajban használható és lelke van, ami az elektronikus hangszerekből valahogy nem csalható elő. De aki harmonikázott már kellemes jól éneklő társaságban asztal, étel és ital mellett az érzi, hogy mit akarok ezzel mondani. Aki látott már könnyezve éneklő embert, olyan igazi "sírva vigadó" magyart, az tudja, hogy mit jelent a harmonikaszó azoknak, akik igazán szeretik. Azt hiszem ez a különbség az elektronikus és akusztikus hangszerek között. A zenének nem csak a fülre, a szívre is hatnia kell, és a jó zenész nem csak a kezével, a szívével is játszik.
Igaz a Roland cég próbálja jelenlegi csoda - harmonikájával cáfolni az itt leírtakat, és valószínűleg hosszú távon lesz jövője az elektronikus harmonikának is. De mint ahogy az elektromos zongorák a mai napig nem tudják kisöpörni a piacról a hagyományos zongorákat, nagyon remélem, hogy a jó harmonikákat sem lehet felülmúlni elektronikával. De a lényeg úgyis az, hogy ki és milyen szinten játszik az adott hangszeren. Természetesen a jó hangszer kell a jó zenéhez, de legalább ilyen fontos, hogy az adott pillanatban a muzsikus megtalálja, ami a hallgatóságnak leginkább kell, és azt a maga módján, a képzettségének megfelelő szinten el is tudja játszani. Valahogy ebben érzem a zenélés lényegét, mert ha valaki megtanul egy hangszeren, akkor ne önmaga, hanem a közönsége kedvére muzsikáljon, hiszen neki szórakoztatni kell azokat, akiknek nem adatott meg ez a képesség. |
)
)
)
)
)
